„A művészet esszenciája…”, in memoriam Amrita Sher Gil

Zene: Tóth Szabolcs, Lerch István, Virágh Balázs
Jelmez: Csekő Etelka

kellékek, grafika, animáció: Szántó Judit, Sóvári Melinda, Turáni Gergely

Táncosok: Pethő Kincső, Zboray Antónia, Major Anikó, Péri Lilla, Somi Panni, Vass Tünde, Kunvári Krisztina, Leat Leblanc Mihaela, Túri Virág

Koreográfus – rendező: Somi Panni

A félig magyar származású Amrita Sher Gil jelentős összekötő erő a magyar – indiai kapcsolatokban. A 20. század első felének egyik legérdekesebb, legtitokzatosabb és legtragikusabb művésze volt. A neki adatott pár aktív év alatt az indiai kortárs festészet egyik legjelentősebb alakja lett.
Kultúrák keresztútján, örömök és szenvedélyek viharában alkotott. Két világ határán az egyensúlyt keresve zaklatottan vágyakoznak a megnyugvásra, és a szomorú csúnyaságban találják meg a szépséget.

A táncszínházi darab jeleneteiben képei megmozdulnak, életre kelnek, a múltban gyökerezve a jelent átugorva mutatnak a jövőbe.

A darab nem életrajzi jellegű. A festmények hangulatán és témáján keresztül próbál a festőnő alkotásai mögé látni. A táncszínházi darab jelenetei a festmények mögött meghúzódó alkotót, az ambivalens helyzetekkel és érzésekkel, a környezet prekoncepcióival küzdő magyar-indiai nőt állítják a középpontba.